2014. július 13., vasárnap

Egy pár szó a Tavaszról

Üdv újra emberek!

Mielőtt számomra elkezdődne a Nyári szezon azzal, hogy felkerül az új sorozatom első része, azért gondoltam, még megosztok pár gondolatot 2 sorozatról a Tavaszi szezonból, amik meghatározták számomra az évadot.

Az első legyen az, amit én magam fordítottam, a Soul Eater NOT!

Az első gondolat, ami azonnal felmerült bennem ezzel az animével, mikir kiosztották rám, mint lehetséges projektet, az volt, hogy "Te jó ég, mibe ástam én bele magam!"

Tegyük azonban hozzá, hogy még attól teljesen függetlenül is, hogy az eredeti sorozatot nem láttam, még mindig voltak szép reményeim, hiszen nagyon más sorozat sem ígérkezett, ami érdekelt volna is eléggé ebben a szezonban. (Nézzetek utána az előző Blogpostomnak, és megértitek, miért emelem ki ezt!)

Ami első ránézésre is megfogott az a grafika volt. Kellemes meglepetés volt látni, hogy BONES-ék beújítottak, és kicsit a Eureka Seven méltó utódlását vették célul grafika terén. Szép, színes, és meggyőző képi világot adtak ennek az újradesignolt Soul Eaternek, amibe nem csak az új szereplők megrajzolása, a világ felfrissítése és a környezet nyilván valamivel részletesebb kidolgozása tartozik bele, hanem a régi szereplők felújított megjelenése is.

A második dolog, ami megfogott, az a hanganyag volt. Nyilván minden animének megvan a maga, hozzá illő zenei, hangi, és színészi munkája, ami nyilván meg is foghatja a nézőt, és ez nincs másként ebben az esetben. Ahogy ez elvárható, a hanganyag nagyszerűen sikerült, a zenei betétek, a Főcím, és a stáblistás dalunk is nagyszerűen passzolt a sorozathoz.

Ami a karaktereket illeti, nem csalódtam az előzetesek után sem. A három főhősnőnk pontosan azt adta, amit elvártunk tőlük, és ez így van jól.

- Tsugumi, a még középiskolás korú japán lány, aki maga sem érti, hogy a nyűbe csöppent Death City és főleg a HFMA forgatagába, ráadásul két mester kereszttüzébe, akik folyton azért nyaggatják, mert nem tud dönteni köztük?

- Meme, aki nem csak pusztán szórakozott, de képes a saját nevét is elfelejteni? Ettől függetlenül szerencsés módon az összes humoros jelenet 70-80%-át neki köszönhetjük, az enyhe Yuri és a vetkőzős magánszámok tömkelegéről már nem is beszélve... Érdekes, hogy akkor igazán veszélyes, mikor épp alva jár, nem?

- Anya, az örökké Gagantous kis hercegnő, aki a saját keretei közül próbál kitörni, és hiába próbálna, sőt akarna teljes szívéből két szeleburdi szobatársnője után menni a mókában, ha egyszer azok mindig mindenből kihagyják! Kár, de az is igaz, hogy ő az egyetlen stabil és mindig határozott, igazi vezéregyéniségként is leírható karakter.

Emellett persze ott vannak a régi szereplők is, akik közül főleg Maka, Soul, Kim, és Jackie, akik rendszeresen szerepelnek is, de persze mindenki kedvencei, Kid és BlackStar is hellyel közzel feltűnnek, ami nagy jó pont szerintem az eredeti sorozat nagy rajongóinak.


Azonban a sok pozitívum mellett hadd legyen szabad kiemelnem a negatívumokat, amiket első sorban a rajongók juttattak tudomásomra:

- Kevés akciójelenet: Az sajnálatos tény, hogy nem a SEN volt a tavasz legakciódúsabb animéje, de ne is várjunk sokat egy alig 12 részes szösszenettől. Egyesek azt is kifogásolták, hogy csak a vége felé (10-12. rész) kezdett egyáltalán érdekes lenni az egész, amiben sajnálatos módon egyet kell értsek.

- Túl sok Slice of Life: Nyilván valóan nem kimondottan egy atom pörgős akció anime lett, amit a legtöbben vártak, és ez sokat rontott a megítélésén is. Én ilyenkor azt szoktam mondani, hogy "Én is észrevettem, de vegyük azt is észre, hogy ez itt nem az a Soul Eater!" Persze ez sem kifogás, de azért lássuk be, hogy igaz!

- Az Eredeti szereplők nem kapnak elég műsoridőt!: Sajnálatos módon ez az egyik nagy gyengepontja számomra is a sorozatnak. Kár érte, mert én is szívesen láttam volna Makaékat és a többieket kicsit többet akcióban. Volt olyan is, aki a megdesignolt karakterekre is panaszkodott, főleg Soul enyhén kómás fejére már az első részben. Nos erre csak azt tudtam mondani, hogy jól fejezték ki magukat abból az irányból, hogy Elunta az agyát is.

Nos, ennyi nagyjából... Persze biztos vannak még olyanok, akik tudnának még hibákat felhozni, de azokat nem akarom mind lelistázni, mert még holnap is itt ülnék.

A második pedig A Kanojo ga Flag wo oraretara, vagy csak Kanojo, hogy könnyebb legyen észben tartani:

Története: Eleinte én is csak úgy éreztem, hogy ok, újabb Harem anime, rengeteg slice of life klisével... Ne várjunk sokat. Spoilerek nélkül is ki kell azonban mondanom, hogy kellemeset csalódtam. A zászlók dolga, a történelem, jobban mondva a tündérmese megismétlődése, és az egész hókuszpókusz a virtuális világban...

Annyit mondhatok hogy ez az anime kb. Akkor születhetett meg, mikor az író(k) összeültek Maeda Junnal és a Sword Art Online szerzőivel egy kávéra. Magyarán az alapötlet zseniális, a történet erős 4-es, a kidolgozás szintén 3-4.

Képi világ: Annyit nyugodtan elmondhatok, hogy rég láttam már ilyen szép animét. Szép a megrajzolás, zseniálisan részletes, és mégsem unalmas a környezet, a különböző látványelemek és a fantasy figurák megoldásai nagyon szépek, élére vasalt az egész, nagyon flottul összepasszol, és persze a kebelcsodák sem maradhattak ki, ha már Háremről beszélgetünk. Csillagos ötös!

Tegyük hozzá, hogy már régen nem láttam ilyen aranyosan megrajzolt lányfigurákat, mint amiket ebben az animében is szerepeltettek. A skála összes tagja ott van az édes pici húgocska figurától a bombasztikus szépségek egész tárházáig, a kicsi Kurumikotól kezdve, egészen a Rin-Akane-Mei-Mimori-Okiku ötszögig.

Hanganyag: A felejtős openinget leszámítva, az ending, a betétdalok és az egyéb apróságok mind nagyon jól oda lettek téve. Az opening nagyjából mindenkinek szemet szúrt kicsit, főleg az idétlen énekhang miatt.

Ami a színészi munkát illeti: Tapasztalt, és nem épp nyeretlen kétéves gárdáról beszélünk.

- Souta hangját Ohsaka Ryota kölcsönzi, aki előzőleg többek közt Tokishima Haruto is volt a Valvrave the Liberatorban, így nyugodtan mondhatjuk, hogy egy nagyon jó hangot sikerült neki találni, aki nagyon adja a humort és a drámát is.

- Megumu hangját az a Hanazawa Kana adja, aki nem csak az ismert anime világ egyik legcukibb hangú Seiyuuja, de ráadásul az enyhén Trap hatás miatt még tökéletesen passzol az alaphangon is lányos külsejű fiúhoz.

- Nanami hangját az a Kido Ibuki kölcsönzi, akit többek közt a Golden Timeból és az Onee-chan ga Kita-ból és az Oreimo-ból is ismerhetünk már, de azt hiszem ez az első igazán komoly szerepe mind közül. Kellemes, igazi Tsundere lánynak kitalált hang.

- Akane Hangját, Kayano Ai-t, a legtöbben Menmaként ismerhetik az Anohanából, vagy akár Inoriként a Guilty Crownból.. Kicsit talán az ő hangja irritáló a folyamatos nyávogás miatt, de a karaktere, és a szeretni való személyisége miatt nem lehet rá egyszerűen haragudni.

- Okiku-nee lehet talán, akinek a legismertebb hangja van Sumae Mizuno személyében, mivel a különösebb részletesség nélkül, többek közt az Unbreakable Machine Dollban, a Suisei no Gargantiában, A Toradorában, a Strike the Bloodban, a Kämpferben, az Angel Beatsben és ha már tavaszi szezon, A Mekaku City Actorsban is hallhattuk a hangját.

- Azt hiszem Rin hangját  ismerik a legtöbben, hisz ki ha nem Hikasa Yoko, Rias Gremory hangját ne ismerné a fiúk többsége!

- Kurumiko Hangja sem épp újonc, Kuno Misaki A Strike the Blood, és az Oreimo után érkezett ebbe a sorozatba.

Na de nem is akarom lelistázni az összeset, mert mindenki utána tud nézni. Ami a lényeg: Nagyszerű színészi alakításokkal és jó Seiyuu választásokkal mindenképpen büszkélkedhet ez az anime.

Ami a végső verdictet illeti:

Nagyon szép anime, nagyszerű munkát végeztek a készítők, amikor először láttam az első képeket róla, még nem sokra becsültem, de mikor az első részt megláttam, azonnal megszerettem, és nem kellett csalódnom.

Hibákra eddig bárkit is kérdeztem, nem igen mutatott rá senki, aki talált, az nyugodtan jelezze, én részemről azt mondom, hogy Csillagos ötös a készítőknek, csak így tovább a jövőben is!



Mielőtt azonban véget vetnék ennek a postnak, hadd szóljak még egy apróságot a nyári szezonra választott animémről is:

Rokujouma no Shinryakusha?!

Nos, mikor az Anicharton elolvastam a vázlatot arról, hogy mégis miről fog szólni, azonnal megtetszett, és mikor a minap megnéztem az első részt, izomlázat kapott a rekeszizmom, így nyugodtan mondhatom, hogy jó választás volt ezt elkezdeni a Rail Wars helyett. Ajánlom mindenkinek egy megnézésre, mert:

- Garantált humor
- Elképesztő mennyiségű fantasy elem
- Rengeteg újonc Seiyuu mellé sikerült meggyőzniük Nakamura Yuuichit a főszereplő eljátszására, és Nakamura-sant ismerhetjük már pár előző szerepéből:

Okazaki Tomoya (Clannad)
Yamada "Thunda!" Raizou (Valvrave the Liberator)
Gray Fullbuster (Fairy Tail)
Graham Aker (Gundam 00)
Julius Gaius Caesar (Nobunaga the Fool)

Csak hogy a legismertebbeket említsem. ez már eleve egy jó jel!

-Arma


2014. július 10., csütörtök

Én már döntöttem! [ERABE!]

Nem tudom, ki ismer a Noucome című animét, viszont nekem a legeslegkedvencebb!
Az anime 2013 őszén futott, és idén május 26.-án jött ki az OVA, melyhez angol felirat, csak a napokban készült.
Még anno az előző szezon elején elvállaltk, hogy ezt megcsináljuk, de hát angol felirat nélkül nem igen tudtunk mit tenni. Viszont végre kint van, és én neki is állok! :D

(Az animét nem látóknak a cím nem teljesen egyértelmű, viszont megmagyarázom. Az animében az egyik leggyakoribb mondta, a "Dönts!", aza japánul "Erabe!")

-Zahuczky

2014. július 8., kedd

Ha már lúd, legyen kövér!


(A számodra sokak számára nem ismert kifejezéseket az alján megmagyarázom.)
Tudom, azt mondtam napi rendszerességgel fogunk majd írogatni, bár jelenleg semmi olyan téma nem volt, amiről írhatnánk, tehát úgy gondoltam kicsit kiterjesztem magának a blognak a témaköreit. Ezt láthattátok már alább Arma fordítós posztjával, melyet lentebb olvashattok. Viszont, arra is rájöttem, hogy 20-30 embernél többen biztosan nem is fognak erre járni. De sebaj, ha nem töltöm meg tartalommal, akkor később sem fognak. Mert ha már van használjuk is ki ugye, én meg ebben ugye profi vagyok, tehát most is már vagy 10 sort írtam, a semmiről.
Nah, viszont, hogy mégse csak az időt raboljam, tölteléket is teszek ebbe a bizonyos lúdba.
Mint tudjátok(vagy ha nem, most megtudjátok), a Tokyo Ghoul angol fordítását, alapjáraton a Funimaion végzi, tehát a nincsen gyors softsubos* videó, mivel a softsub videó, amiket a HorribleSubs feltesz nyaa.se-re, azok CrunchyRoll-osak, a hardsub-osak pedpig Funimation-ösek. Tehát, mivel a Tokyo Ghoul funimaion, 2 lehetőségünk van(elvileg).
  • 1.: SubRip-el megpróbáljuk a Funimaion videóból kibányászni a feliratot.(Ez elég körülményes, bugos, sokáig tart, és erős gépet igényel)
  • 2.: Megvárunk egy angol fordító csapatot, akik softsubbal készítenek, formázott, profi feliratot.
Eddig azonban az első résznél egyikre sem kellett vetemednünk.
Mivel egy nagyon aranyos Senketsu nevű ember, megtette a subrippelést, és feltette nyaa-ra. Ennek nagyon örültem, úgyis szeretem én magam formázni a dolgokat.
Nah, de tegnap késő este, és ma hajnalban !2! softsubos videó is jelent meg. Az egyik "Chuu" fordításban, akikről még nem hallottam túl sokat, magyarán semmit. A másik pedig a DameDesuYo, amit szerintem olyanoknak, már valamelyest jártasak az angol feliratokban, nem kell bemutatni. Elég nagyok, nagyon jók, és nem a leglassabbak.
Mindkettőt leszedem, meg is nézem majd, de ha nem elégséges sebességgel csinálják, maradunk a subrippelt Funimation-nél.
Egyenlőre ennyit szerettem volna megosztani veletek.

Hardsub: Egétett felirat, melyet nem lehet kivenni a videóból, maximum subrippel de az bugos, és lassú.
Softsub: "Mux"-olt felirat, ami egy .mkv-ba csak beágyazva van, tehát egyszerá programokkal egy pillanat alatt kivehetjük.

-Zahuczky

2014. július 6., vasárnap

Mi tesz egy fordítót fordítóvá

Ahoy emberek, engedjétek meg, hogy pár gondolatot felvázoljak arról, hogy mi az, amivel szembesülnie kell annak, aki fordításra adja a fejét.

Mikor először felmerült bennem az ötlet, hogy fordítani szeretnék valamit, az akkor volt, mikor a hócipőm tele lett azzal, hogy egy kedvenc Light Novelem (Értsd: Japán Ifjúsági Regény) sem jelent meg soha magyarul, és nem is sok jel mutatkozott arra, hogy valaha is megtörténjen.

Amikor ez az egész felmerült bennem, (Ez volt kb. tavaly novemberben) épp átestem az Angel Beats Track Zero-n, ami az egyik szerintem legjobb japán író, Maeda Jun tollából származik. Azonban nem ez volt az egyetlen.

De ekkor még nem akartam neki kezdeni semminek, mivel nem tudtam, hogy van-e egyáltalán olyan, akit érdekelne is, amit én lefordítok. Kell ugyanis egy célközönség egy fordításnak, márpedig ha nincs, akkor benéztük.

Tehát az első lépés a célközönség megtalálása.

Azonban ez még nem minden. Az egyik legfontosabb elem egy fordítónak, amit semmiképpen sem szabad kihagyni a számításokból, az a nyelvtudás, és ez első sorban a legfontosabb mind közül.

Mert ahhoz, hogy jó fordítóvá válj, ahhoz kell egy kiemelkedő nyelvtudás, amit ki tudsz használni, mikor fordítod az adott szöveget akár angolról, németről, olaszról, spanyolról, vagy akármelyik más nyelvről.

Nyilván ezt könnyen mondtam így ki, és könnyűnek is hangzik, és nyilván akik jók, sőt kiemelkedően jók az adott nyelvből az iskolában, azok könnyen hihetik, hogy hohó, ez könnyű lesz...

Na ne tévedjünk el!

Amit az iskolában megtanulunk az nagyjából annyit ér, hogy kitörölhetjük vele. Kell egy jó nagy csomó "Gyakorolni-Gyakorolni-Gyakorolni!", ami nem abban merül ki, hogy ülünk a babérjainkon, és csak nézzük az animéket angol felirattal, vagy angol szinkronos filmeket nézünk. Ez még önmagában kevés.

Tudni kell megérteni, értelmezni és felfogni azt, amit olvasunk, vagy hallunk. Amikor eljutunk arra a szintre, amikor egy bohózatot, vagy épp csak random poént megértünk angolul is, vagy épp pontosan átérzünk egy hihetetlenül érzelmes pillanatot egy animében, és képesek vagyunk beleélni abba, amit olvasunk, akkor jutottunk el arra a szintre, hogy már haladók vagyunk.

Ezt saját tapasztalatból mondom. Én az iskolában mindig unatkoztam, mert amit ott "Tanítanak" az egész egyszerűen röhejes. Azt a részét soha nem fogjuk használni az angol nyelvnek az utcán, ha valaki szembe jön velünk, és meg akar kérdezni valamit, és csak angolul beszél.

Minden nap tanul valamit az ember, és erre Zahuczky és Roach is tudnak példát mondani, ha megkérdezitek őket. Én azért már jópár éve élek meg abból, amit a saját fejemet követve megtanultam, és áldom az internetnek nevezett csodát, mert rengeteg külföli barátom van, akikkel folyamatosan tartom a kapcsolatot.

Így is, van, mikor én is felcsapom a neten a szótárakat, hogyha olyan szóval találkozok, ami ismerősen cseng, de nem mindig jut eszembe miért. Nem szégyen az, ha nem tudjuk, csak akkor legyünk találékonyak.

És ha már megvan a nyelvtudás, akkor a következő a megfogalmazás készsége.

Én magam is már jópár éve gyakorlom, és néha még nekem is nehezemre esik helyesen megfogalmazni dolgokat. Gyakorolni ezt sem árt, és azt minél többet.

Az utolsó dolog pedig a hozzááállás.

Fel kell fogni két dolgot:

 1. Nem szabad olyasmibe belefogni, amit nem tudnál hobbiként felfogni!

Én a saját példámmal jövök. Nekem mindig azt mondták, hogy csak olyan munkát szerezz magadnak, amit szívesen csinálsz, mert akkor a munkád a hobbid.

A dolog nálam működik, ha fordításról van szó. Nekem ez hobbi, mert sok fölösleges energiám van, amit így tudok lekötni. Hobbi, mert szívesen csinálom, segít fitten tartani az agysejtjeimet, és közben jól szórakozom, mivel olyasmit fordítok, amit szeretek.

És ez vezet a második ponthoz:

2. Csak olyat fordts, ami tényleg érdekel is!

Mert hiába kezdesz bele egy Fairy Tailbe, egy One Piecebe, vagy Narutoba (No offense, de én ezeket speciel akkor sem kezdeném el fordítani, ha ezek lennének az utolsó animék a világon), ha nem érdekel eléggé, hogy nyakig, vagy akár még jobban is beleásd magad!

Mindig úgy válassz fordítanivalót, hogy tudd, ezt szeretem, ezt tudom, hogy szívesen fordítanám, és ezért meg is tudom csinálni!


Összefoglalva tehát:

1. Kell a megfelelő motiváció!
2. Kell a megfelelő nyelvtudás!
3. Tudni kell megfelelően fogalmazni!
4. Tudni kell jól választani!
5. Tudni kell a megfelelő közönséget megszólítani!

Ami annyit tesz, hogy mindenki csak saját felelősségére kezdjen bele, és csak akkor, ha elég erőt és elszántságot érez hozzá, a feltételekről meg majd a világ gondoskodik.


- Arma

START!

Végre megnyitott weboldalunk, illetve ez a blog is elindul rendesen!
Ha minden jól megy, nap-mint-nap olvashattok új bejegyzéseket, arról éppen hogy állunk egy felirattal, esetleg miért késünk és hasonlók

-Zahuczky

2014. június 23., hétfő

Blog is indul majd!

Ez a Zahuczky Sub Team blog oldala, ahol napi rendszerességgel olvashattok majd frissítéseket a csapatról és a munkákról.